Mit nevezünk lakástulajdonnak ? Lakástulajdonnak minősül: 1. lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel;   2. az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten található lakóház, a hozzá tartozó kivett területtel együtt. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szer- kezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Nem minősül lakástulajdonnak: 1. a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá   2. az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség kelet- kezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak. ( 1990. évi XCIII. tv. 102.§. (1)bek. f) pont )

A lakástulajdon vagyonszerzési illetékének mértéke Lakástulajdon megszerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakás forgalmi értéke, az illeték mértéke pe- dig: 4 millió forint forgalmi értékig 2 %, a 4 millió forint forgalmi értéket meghaladó rész után pedig 4 %. ( 1990. évi XCIII. tv. 21.§. (1)bek. ) Jó tudni Amikor a vásárlásról szóló adásvételi szerződésünket benyújtjuk a földhivatalba, mindig csatoljuk beadványunkhoz az illetékfizetéssel, illetékkedvezménnyel kapcsolatos, kitöltött 10B400-as APEH nyomtatványt, mely letölthető az APEH honlapról. ( www.apeh.hu > Letöltések > Nyomtatványkitöltő programok 10B400 ) A nyomtatvány első két számjegye az adott naptári évre utal. Ezen nyomtatvány kitöltésével kérhetünk illetékkedvezményt. A kedvezmény jogosultsági esetei a következő oszlopban olvashatóak.

Jó tudni Amikor a fizetendő illeték összegét próbáljuk kiszámolni, ne felejtsünk el utánanézni az igénybe vehető illetékmentességeknek és illetékkedvezményeknek ! Lakás 1 éven belüli vétele és eladása esetén a két lakás forgalmi értékének különbözete után 4 millióig 2%, az ezt meghaladó rész után 4% a fizetendő illeték ! A 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának ( tulajdoni hányadának ) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás részaránytulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg. ( 1990. évi XCIII. tv. 26.§. (6)bek. ) Ne feledjük, hogy illetéket nem a vételár, hanem a forgalmi érték után fizetünk ! A forgalmi érték meghatározására a területileg illetékes APEH Illetékosztálya jogosult. A fizetendő illetékről az APEH Illetékosztályától fizetési meghagyást kap a vevő. Ebben értesül az ingatlan forgalmi értékéről, mely - jó esetben - vagy azonos az adásvételi szerződésben szereplő vételárral, vagy - rossz esetben - annál magasabb. A fizetési meghagyásban tájékoztatást kap a vevő az esetleges fellebbezés benyújtásának feltételeiről.

Számítási példák Jancsi és Juliska mindketten 35 évnél fiatalabbak, s életük első lakását vásárolják - azaz egyiküknek sem volt még 50 %-ot elérő vagy meghaladó tulajdoni hányada lakóingatlanban. Most vesznek egy 7,5 MFt forgalmi értékű lakást, 1/2 - 1/2 tulajdoni illetőségben. A 4 MFt-os sávig mindketten 20.000 - 20.000 Ft-ot, míg a 4 MFt-os sáv felett mindketten 70.000 - 70.000 Ft-ot fizetnek. Tehát fejenként 90.000 Ft, azaz összesen 180.000 Ft vagyonátruhzási illetéket fizetnek. Mivel nem állnak fényesen anyagilag, ezért 12 havi részletfizetésre kérnek lehetőséget, melynek kamata a kérelem engedélyezésekor érvényben lévő jegybanki alapkamat. Így havonta 15.790 Ft körüli összeget fizetnek, 12 hónapon keresztül.